Tisza-tavi horgászmúzeum
2016-05-17
Ökocentrum és akvárium
2016-05-17

Sarudi falumúzeum

A Falumúzeum számos rendezvényünk színhelye. Időről időre élettel töltjük meg az udvart kézműves programok rendezésével, a múzeumban ingyenes tárlatvezetések indulnak sarudi idős hölgyek szakértő kommentárjaival. A katolikus egyházi tulajdonban lévő épületet ma látható formájában 1901-ben építették. Ez volt a mindenkori harangozó és családja háza. A régebben itt álló épületben lakott Czimmermann József harangozó, felesége Huber Klára, és három gyerekük. Az 50 évig tisztét ellátó harangozó 1893-ban, a kolerajárványkor halt meg. Az immár újonnan épült házba 1903-ban költözött be az elhunyt harangozó felesége, és Sándor nevű fia, aki 18 éves korától 42 éven át harangozott a hívők épülésére. A nevét Boros-ra magyarosító Czimmermann Sándor kiöregedése után tisztét felesége, Czinege Magdolna látta el 1998-ig. A harangozók eme egyházi szolgálat mellett földműveléssel is foglalkoztak, így a portán gazdasági épületek is állottak, melyeket a tulajdonosok építettek. Ezek az ólak, az istálló, a fészer ma már nem állnak. Érdekessége a lakóépületnek, hogy már 1937-ben bevezették a villanyvilágítást. Az épület ámbitusos parasztház, egymás mögött sorakozó helyiségekkel. Az alapja un. veres-kő, azaz tégla, mely az idők során betontalpalást kapott. Falazata vályog, eredetileg tapasztással, amit későbben vakoltak. Az utcai homlokzaton két többosztásos keskeny ablak látható, oldalt, az udvar felé nézően, a konyhán és a hátsó szobán szintén 1-1 hasonló. Az ajtók régi, széles, un. kapcsolt gerébtokos ajtók, illetve a konyhán üveges, vastag küszöbbel. A gerendás famennyezetet szép mestergerenda tartja. A tető szelemenes, szarufás, csonka kontyolt, szalagcserép héjazattal. Az első szoba hajópadlós, a konyha köves, eredetileg tapasztott földesek voltak. (A hátsó szobát a múzeum kialakításakor betonozták le.)

Comments are closed.